Heinlein: A galaxis polgára

Most az egyik kedvenc sci-fi regényemet, A galaxis polgárát szeretném a figyelmetekbe ajánlani. Írójáról, Robert A. Heinleinről először a Csillagközi invázió című regényéből készített film kapcsán hallottam, és mivel tetszett a filmváltozat, utánanéztem a könyvtárban is a műveinek. Így került a kezembe az említett regény. (Sajnos, egy másik könyvéhez, az Angyali üdvözlethez, már nem tudtam hozzáférni. Valószínűleg valakinek annyira megtetszett, hogy képtelen volt megválni tőle, és hamarosan a katalógusból is törölni fogják.)

A történet a távoli jövőben játszódik, amikor az emberek az ősi Terráról már kijutottak az űrbe, számos bolygót benépesítettek és folyamatosan terjeszkednek. Asimov történeteivel szemben itt sokkal megszokottabb az idegen fajok jelenléte. Ők is ugyanúgy részei a galaxisnak, mint az emberek, részt vesznek a kereskedelemben, vagy akár beléphetnek az űrgárdába is. Talán kicsit furcsák a szokásaik, de elfogadják őket ugyanúgy, mint a különböző emberi kultúrák és társadalmak sajátosságait.

A könyv főszereplője, Thorby a történet elején még kicsi gyerek, aki a Jubbul bolygón rabszolgaként egy öreg, különös koldushoz, Csonka Baslimhoz kerül. Az ő életét és kalandjait követhetjük nyomon felnőtté válásáig. Az író sok energiát fektetett a karakter jellemfejlődésének kidolgozásába. Pontosan érzékelteti, hogy a környezet milyen hatással van a jellem kialakulására, és ennek kapcsán részletesen beavat minket is a különböző kultúrák értékrendjébe és szokásaiba, melyekkel Thorby találkozik élete során.

A többi szereplő is gondosan megformált figura, bár csak annyit látunk belőlük, amennyi felkelti egy kamaszodó fiú érdeklődését, így az idő múlásával átalakulhat a róluk alkotott kép Thorby jellemfejlődésével, ismereteinek bővülésével párhuzamosan.

Érdemes megfigyelni, hogy a figurák kidolgozásában és a történet alakításában milyen nagy eltérés van a fantasy művekhez képest. Sok gyökértelen fantasy hőssel ellentétben ezek a szereplők nem magányosan állnak szemben az egész világgal, hanem részei a társadalomnak, vagy valamilyen közösségnek, megtalálták benne a helyüket és alkalmazkodtak a szabályokhoz. Motivációik is gyakran ezen közösségek értékrendjében gyökereznek. Számukra léteznek leküzdhetetlen akadályok, ezért a rendelkezésükre álló lehetőségekből próbálják meg kihozni a maximumot.

A másik jelentős eltérés, hogy a „gonosz” nem egy személy vagy csoport, akikkel egyszerűen le lehet számolni. A rossz jelenségeket, például a rabszolga-kereskedelmet a rendszer hozza létre, hiszen valakinek haszna van belőle, valaki jól jár, ha behunyja a fél szemét és hajókat ad el a kalózoknak, az űrgárda képtelen ellenőrizni a folyton terjeszkedő civilizáció minden szegletét, és a kérdéssel szemben tanúsított közöny is nagymértékben hozzájárul a probléma fennmaradásához.

Amikor a szereplők felveszik a harcot a rabszolga-kereskedelem ellen, pontosan tudják, hogy nem fognak látványos sikereket elérni, hiszen nagy körültekintéssel az egész rendszert kell átalakítani. Ettől függetlenül valamennyien teszik a dolgukat, és bíznak benne, hogy hosszú távon lesz eredménye az általuk meghozott áldozatnak, még ha ők ezt nem is fogják megérni. Lehet, hogy hősiességük nem annyira látványos, mint egy gonosz varázslók tucatjait legyőző harcosnak, de személyiségük sokkal közelebb áll a valósághoz.

Ezen kívül van még egy egészen jelentéktelennek tűnő apróság, ami megkülönbözteti a két műfaj szereplőit. Egy fantasy hős minden féltett titkáról részletesen beszámol az író. Előbb vagy utóbb kiderül, miért kellett elhagynia a szülőföldjét, hogyan haltak meg a legjobb barátai, milyen áldozatok árán szerezte meg rendkívül ritka varázstárgyait… stb. Heinlein regényében viszont ezen titkok létéről csak mások által elejtett megjegyzésekből szerzünk tudomást, de mivel senki nem akar róluk beszélni, rákérdezni pedig nem illik, így nem értesülünk a részletekről. Szerintem ezek a titkok lényegesen érdekesebbé teszik a karaktereket, mint egy gondosan leírt előtörténet.

A szereplők sorsával kapcsolatban pedig felvetődik egy régi, de annál érdekesebb kérdés is. Mi is a szabadság valójában? Mi biztosít az ember számára szabadságot? Hogyan viszonyul egymáshoz a közösség és az egyén szabadsága, és valóban az hozza a legnagyobb áldozatot, aki a szabadság léte érdekében teljesen lemond a sajátjáról?

Egyszóval, ha sikerül beszereznetek ezt a regényt, ne hagyjátok ki a lehetőséget és olvassátok el! Nem fogjátok megbánni.

This entry was posted in Sci-fi and tagged . Bookmark the permalink.

Vélemény, hozzászólás?