Eric Muldoom: Codric

kapitany_codricAz egyik internetes könyváruház kínálatát böngészve találtam rá egész véletlenül Eric Muldoom Codric című regényére, amely az egyik kedvenc fantasy univerzumomban, a Worluk Káosz világában játszódik. Nem egy mai darabról van szó, hiszen a könyv még 2001-ben jelent meg a Cherubion Kiadó szépemlékű Osiris könyvek című sorozatában. Mivel mind Worlukot, mind Muldoom írásait kedvelem, ezért rögtön lecsaptam erre a ma már ritkaságnak számító regényre. Nemrégiben aztán a Kecskemét-Szentes buszjáraton ülve, nyolc órányi PIC programozás és digitális technika előadás után a városból kiérve a kezembe vettem a könyvet. Nyugodtan mondhatom, kellemes kikapcsolódást jelentett a tömény technikai témák után.

A főszereplő, Codric, Dergánia száműzött hercege bőséges zsákmányt remélve a legendás Aranyváros nyomában jár, amikor a sors szeszélye a nem épp kies dirwani pusztaság mélyére veti. Itt egy haldokló barbár civilizáció, a Tűzföld romjaira talál, ahol ősi szokás szerint ősi nemzetségek vívják egymás ellen véres háborúikat, és ha ez nem lenne elég, életüket a helyi flóra és fauna kellemetlen képviselői keserítik tovább. Codric, az egykori zsoldos és rablólovag, emberségét és maradék becsületét nagyrészt hátrahagyva, kardjával és ügyességével verekszi át magát az előtte tornyosuló akadályokon. Persze ő is tisztában van azzal, hogy egységben az erő, és nem egyedül ront rá elvetemült ellenfeleire: két dögös és meglehetősen lenge ruházatú hölgy is kiáll mellette véres csatái során. Aztán egyszer csak megjelenik az égen a főellenség: az Őskáosz Mordor nagyúr vezetésével kapukat nyit a világra, és bűzhödt seregei élén vértengerré változtatja Tűzföldet. Ezt Codric nem hagyja annyiban, és szövetségeseivel karöltve nekiront megveszekedett ellenfelének…

A Codric nem egy mélyen elgondolkodtató regény, hanem egy pörgős, akciódús fantasy történet, a kard és boszorkányság stílusú könyvek egy jól sikerült darabja. Eric Muldoom egy pillanatnyi nyugtot sem hagy hőseinek, és az egyik életveszélyes helyzetből a másikba vezeti őket. Szerencsére Codric vitézül helytáll, és Robert E. Howard Conanjához hasonlóan véres rendet vág az ellenfelek között. A szereplők kidolgozottságára sem lehet panasz: a jók szimpatikusak, a rosszakat kellően lehet utálni, Codric pedig egy olyan figura, aki azért nem annyira sötét (inkább talán szürke), és végig szurkolhat neki az olvasó. A végjátékban elmesélt várostrom az egymásnak rontó harcosokkal, lovagokkal, varázslókkal és mutáns pókokkal pedig kimondottan kellemes élményt jelentett (mármint nekem, az olvasónak, a mellékszereplők közül nem túl sokan élték túl :-)).

A Codricot ajánlom mindenkinek, aki szereti a jó sword and sorcery könyveket. Keressétek meg valamelyik könyvtárban vagy antikváriumban: érdemes rászánni az időt, egy kellemes fantasy élménnyel lesztek gazdagabbak.

Posted in Fantasy | Tagged , , | Leave a comment

Megjelent az Örök szabadság!

galaktika_orok_szabadsagJoe Haldeman: Örök szabadság

Az Örök háború-trilógia befejező kötete minden, amit egy jó SF-től várhatunk: nagyszabású kaland az emberi lét rejtelmei körül, gazdag jellemábrázolással, valamint átgondolt tudományos és vallási spekulációkkal.

Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára.

William Mandella és társai számára csupán egy isten háta mögötti, fagyos kolóniabolygó marad, ahol szigorú megfigyelés mellett élhetik egyszerű életüket, ha már a társadalomba beilleszkedni képtelenek. Nekik azonban elegük lesz a ridegtartásból, és úgy döntenek, elkötnek egy űrhajót, megszöknek az egyetlen szabad helyre, amit ismernek: a távoli jövőbe.

Ám az univerzum kiszámíthatatlan, ha az ember pontosan megtervezi útját, akkor sem garantált, hogy a kívánt célba érkezik.

„Ha létezne egy Fort Knox SF-íróknak, Joe Haldemant feltétlenül ott kéne őriznünk nemzetünk legféltettebb kincsei között.”
– Stephen King

„Zseniális!”
– Denver Post

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

Megjelent a Hazatérés!

galaktika_hazateresArkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés – Delelő, 22. század

Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a – tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló – ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.

Bő százévnyire a jövőben a Földön kialakult az eszményi társadalom. Az ideális kommunista világállam polgárai jólétben élnek, a tudomány minden jóval ellátja őket, anyagi és szellemi értelemben egyaránt. De vajon hogy fogadja ezt a tökéletességet két élő őskövület, a múltból egy elveszettnek hitt űrhajóval hazatért két kozmonauta, Szergej Kondratyev és Jevgenyij Szlavin?

Ismerkednek régi-új otthonukkal, feladatokat vállalnak, kihívásokat keresnek a megváltozott világban. Vajon számukra is kielégítően működik-e a tökéletes társadalom, megtalálják-e, amit keresnek itt, a Földön? Sikerül-e beilleszkedniük, ha már a világűrt elzárta előlük a baleset, amit túléltek? Ahogy azt is nyomon követhetjük, miként találja meg helyét e társadalomban az a négy fiatal, akik bár az új kor szülöttei, mégis gyakran kételkednek benne, hasznos tagjaivá válhatnak-e az emberiségnek, fel tudnak-e nőni gyermekkori példaképükhöz, az egyesek szerint hős, mások szerint esendő Gorbovszkijhoz…

A Hazatérés most akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt.hu webáruházban.

 

Posted in Hírek, Sci-fi | Tagged | Leave a comment

Ajánlott írók – Howard Philips Lovecraft

howard_phillips_lovecraftJimmy Cartwright írása

1890 augusztus 20-án született Providence, Rhode Islanden, amerikai és angol szülőktől. Szinte egész életében itt élt – kivéve néhány rövidebb időszakot: 1892-93-ban szülei Massachusettsben akartak letelepedni, illetve 1924-26-ban, mikor megnősült, és Brooklynban élt – betegen és félig rokkantan. Emiatt tanulmányait helyi iskolákban és magánúton végezhette, egyetemre nem járhatott.

Mint önéletrajzából kiderül, korán érdekelni kezdték a rejtélyes dolgok. 1899 márciusától kezdte publikálni családjának egy példányban A Tudományos Közlöny című heti magazint, melyet kézzel írt. 1903 augusztusában alapította meg a Rhode Island-i Asztronómiai Hírmondót, mely 1905 január 1-ig hetente jelent meg, majd 1908-ig, a lap megszűnéséig havonta. Ez a kiadvány már 15 és 25 közötti példányszámban jelent meg, és hektográfon sokszorosították. 1914-ben megjelent egy szatirikus verse a Kincsesház című folyóirat Hajónapló c. rovatában. Ezt Edward F. Daas is olvasta, aki elküldött egy példányt az Amatőr újságírók Egyesületének, ahová Lovecraft áprilisban be is lépett, majd júliusban megjelent egy írása Az új Tag-ban, melynek címe Az amatőr újságíró feladata volt. William J. Dowdell nyugdíjazása miatt 1922 novemberétől az egyesület elnöki posztját töltötte be. 1921-ben és 1930-ban részt vett a Nemzeti Amatőr Találkozón Bostonban. 1914 szeptemberében elnöke lett a Kritikai Bizottságnak, majd 1915-16-ban első alelnök, 1917-18-ban elnök, 1917-ben, 1920-22-ben és 1924-25-ben pedig hivatalos szerkesztő lett. 1915 áprilisa és 1925 júliusa között eleinte negyedévente, majd később rendszertelenül jelentette meg a Konzervatív című kiadványát.

Legtöbb írása a Weird Tales (Természetfeletti Történetek) című kiadványban látott napvilágot. Életében azonban nem volt különösebb sikere rajongói szűk körén kívül, a nagyközönség csak halála után kezdett érdeklődni művei iránt. Legkedvesebb szerzői Edgar Allan Poe (1809-1849), Arthur Machen, Lord Dunsany, Walter de la Mare és Algernon Blackwood.

Életműve azon amerikai stílushoz sorolható, melyet Poe és Ambrose Bierce (1842-1917) neve fémjelez. Poe művészete oly nagy hatást gyakorolt rá, hogy alakja néhány novellájában fel is bukkan. Lovecraft művészete valójában nem kategorizálható be, hiszen műveiben keveredik a horror, a sci-fi és a fantasy. A legtöbben – ennek ellenére – azonban mégis rémtörténet-íróként tartják számon, holott vannak kimagaslóan jó, „tiszta” stílusban íródott művei is, mint például az Eryx falai közt, mely egy nagyszerűen megírt sci-fi. Novellái kivétel nélkül igen ötletgazdagok és rendkívül igényesen vannak megírva. Irodalmi munkáját az álom-életre, idegen árnyékokra és a kozmikus „kívülállókra” fókuszálta, mindemellett élénken érdeklődött a tudományok és a szkeptikus racionalizmus iránt.

Írásaiban, történeteiben két helyszín játszott nagy szerepet. Az egyik szülővárosa, Providence, a másik egy kitalált hely, melyet Arkham-nak nevezett el. Mint minden írónak, neki is megvoltak a kedvenc fogásai. Ilyen volt pélául a rejtélyes, különös ház, sokszor elhagyatott helyen, melyről az emberek csak borzongva beszélnek (Ilyen novella például A különös, magas ház a ködben.) Írásaiban leginkább az első személyű elbeszélést alkalmazza, mellyel növeli azok hitelességét és valószerűségét.

Lovecraft kialakított egy félelmetes és sajátos legendakört, amelyen sok elbeszélés alapszik. Ezekben a novellákban feltűnnek a Régiek, akik nagyon régen, az ősidőkben érkeztek a Földre, valahonnan az űr egy távoli pontjáról. Hosszú ideig uralkodtak ezen a bolygón az ember előtt, most pedig hegyek mélyén, a tengerek felszíne alatt mély álomba merülve pihennek és várják, hogy elérkezzen újra az ő idejük. De amíg az iszonyatos lények álmodnak, híveik tovább tevékenykednek. Emberek maroknyi csoportjai folytatják borzalmas kultuszaikat. E novellákban legtöbbet szereplő nevek: „A Régi Nagyok – a tébolyult Azathoth isten, a mélységes zűrzavar megfoghatatlan rontása…, Yog-Sothoth, az egy-a-mindenségben és mindenség-az-egyben…, Nyarlathotep, az ősök hírvivője, a Nagy Cthulhu, aki a tenger mélyén R´lyeh rejtett városában vár a felemelkedésre, … Hastur, a Csillagközi Tér Ura, vagy Shub-Niggurath az erdők fekete kecskéje… az ősistenek követői is különféle neveken nevezték magukat… a Himalája és más ázsiai hegyvidékek Szörnyű Havasi Emberei, vagy a Mélységlakók, akik… a Nagy Cthulhut szolgálták, noha uruk Dagon volt, a Shantakok, a CsoCsok és sok más nép, melyek azokról a helyekről származtak…, mint a Hiádok távoli csillaga, az Ismeretlen Kadath, Leng Fennsíkja vagy R´lyeh elsüllyedt városa.” A legendákat alátámasztják sokszor emlegetett források is. Olyanok, mint Abdul Alhazred Necronomiconja, Ludvig Prinn De Vermis Mysteriis című könyve, vagy a Ghoulok kultusza. Az említett művek tiltott szövegként szerepelnek, mert visszataszító, sötét igéket tartalmaznak azokból az időkből, melyek az emberiség ősi korszakába vesznek, híradások egy mocskos és kaotikus, rég elfeledett világból.

Ezek a nevek és a velük lazábban vagy szorosabban kapcsolódó történetek alkotják a Cthulhu-mítoszt, amely talán a legmélyebb benyomást tette Lovecraft olvasóira és melynek alapján szerepjáték is készült.

Lovecraft a későbbi dark-fantasy írók példaképe, de olyan írók is merítenek írásaiból, mint Fritz Leiber, vagy Robert E. Howard, Conan megálmodója (pl. Az Undor Templomában feltűnő Shoggoth-ok Lovecraft által kitalált szörnyek). A Cthulhu-mítosz szó egyébiránt nem Lovecraft találmánya, egyetlen novellájában vagy levelében sem szerepel. A szót August Derleth használta először, aki az Arkham House megalapítója, mely Lovecraft életében ki nem adott művek publikációjával foglalkozik. Számos mű jelent meg Lovecraft halála óta, melynek a Cthulhu-mítosz az alapja: olyan írók folytatták a mítoszt, mint Ramsey Campbel, Brian Lumley vagy a már említett August Derleth.

A mítosz történetei sosem zárulnak megnyugtató megoldással, a szereplők eltűnnek vagy meghalnak, az esetleg életben maradottak sem túl szerencsések: megőrülnek vagy életük hátralévő részében hallgatnak mindarról, amit az ősi iszonyatról megtudtak. A félelem árnya pedig ott lebeg az olvasó felett, hiszen bármikor eljöhet A NAGY CTHULHU IDEJE.

Önéletrajzában eképpen vall magáról:

Életem csöndes és eseménytelen, klasszikus és antik érdeklődéssel. A gyarmati újangliai atmoszférát különösen kedvelem. … Szemléletmódomat és írói technikámat tekintve konzervatív vagyok, de csak annyira, hogy meg tudjam jeleníteni a fantáziát a művészetben és a mechanisztikus materializmust a filozófiában.

Howard Philips Lovecraft szegényen és magányosan halt meg 1937-ben. Szülővárosában emlékművet állítottak neki születésének 100. évfordulójára a következő szöveggel:

Howard Philips Lovecraft
(1890-1937)
Amerikai író

Új dolgok számomra sohasem lehetnek vonzók,
Mivel a fényt először egy ódon városban láttam meg,
Ahol az ablakomból nézve összevissza házak vezettek
Egy különös kikötő gazdag látnivalóihoz.

Faragott kapualjakkal teli utcák, amelyeket eláraszt a napvilág,
Beragyogva az apró ablaküvegeket és padlásablakokat,
És a gerogia-i házak tornyai aranyozott szélkakasokkal –
Ezek a képek, melyek gyermekkori álmaimat formálták.

Születésének 100. évfordulója alkalmából 1990 augusztus 20-án
állíttatta
Providence városa
A Brown Egyetem
és
H.P.Lovecraft barátai

S befejezésül engedtessék meg nekem, hogy egy novellájából vett idézettel – melynek címe: A különös, magas ház a ködben – zárjam eme kis ismertetőt, melynek elkészítésében a Rúna magazin és a Bíborhold volt a segítségemre, valamint néhány könyv, melyből megismerhettem és megszerethettem művészetét.

Reggel a köd száll föl a tengerről a Kingsport menti sziklánál. Fehéren és lebegve száll a mélyből fivéreihez, a fellegekhez, harmatos legelőkről és a leviatán barlangjairól szóló álmokkal telten. És később, a csöndes nyári esők idején a fellegek széthintik ezeknek az álmoknak a darabkáit a költők meredek háztetőin, hogy az emberek ne éljenek az olyan ősi és különös titkok és csodák híre nélkül, amelyekről csupán a bolygók mesélnek egymásnak az éjszakában. Amikor a regék sűrűn szállnak, a tritonok barlangjaiban és hínárvárosokban a kagylók az Elsőszülöttektől tanult vad dallamokat zengik, akkor a nagy, csípős ködök összesereglenek az égen, regékkel telten, és a tengerre néző szemek a sziklákon csak titokzatos fehérséget látnak, mintha a szikla pereme a világ pereme volna, és a bóják ünnepi harangjai szabadon zúgnak a regék birodalmának éterében.

Posted in Horror, Írók, Sci-fi | Tagged , | Leave a comment

Joe Abercrombie: Half the World, avagy A Harcos

half_the_worldA Half the World Joe Abercrombie Shattered Sea (magyarul Szilánkos Tenger) című sorozatának második kötete. A magyar fordítás 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában.

Az első rész, a Half a King Yarvi herceg, a reménybeli miniszter, egy rövid ideig király, aztán valamivel hosszabb ideig rabszolga, majd végül véres kezű bosszúálló viszontagságait mesélte el. A második részben Yarvi eredeti álma beteljesült, és végre miniszteri pozícióban ármánykodhat kedvére Gettföld királya mellett. Jelen kötet központi alakja már egy fiatal lány, Hild Bathu, más néven Tüske, aki vitéz apja nyomdokaiba lépve a Szilánkos Tenger patriarchális, hímsoviniszta világában szeretne harcosi karriert kiépíteni, és kiképzői nagy bánatára ehhez meg is van a tehetsége. Egy napon viszont a gyakorlótéren elkapja a hév, és bár nem szándékosan, de mégis sikeresen megöli egyik társát. Emiatt bűnhődnie kell, és ebben az esetben a bűn zsoldja a halál. Itt lép be a képbe Yarvi atya, az előző rész főhőse, és megmenti Tüskét a kivégzéstől. Azt azért lehet sejteni, hogy ezt nem emberbaráti szeretetből, és nem minden hátsó szándék nélkül teszi… Az atya magával cipeli hajóján Tüskét egy titkos küldetésre, ahol szegény lány egy kedves, idős nénike (aki szintén gyakorlott harcos) kezei közé kerülve néha elgondolkozik, hogy nem lett volna-e jobb mégis a kivégzést választani. Yarvi miniszter, igaz, nem egy rosszindulatú alak, de a köz java érdekében mégis hajlandó lenne bárkit feláldozni. A vaskos műből végül megtudhatjuk, hogy sikerül-e Tüske Bathunak életben maradnia a politika fondorlatos világában, és hogy ehhez elegendő lesz-e az, hogy ügyesen tudja forgatni a kardját.

A Harcost nem sokkal az Uralkodó elolvasása után vettem kézbe, és bár egy majdnem ötszáz oldalas könyvről van szó, mégis elég gyorsan a végére értem. Nagyon jó mű, számomra az utóbbi évek egyik legjobb fantasy élményét jelentette. A szereplők általában szimpatikusak, és jól felépített karakterekkel van dolgunk. Némileg szokatlan, hogy a főszereplő lány, de szerencsére Abercrombie jól kidolgozta az alakját, és nem a mellméret volt az elsődleges attribútuma. Az első részhez hasonlóan Bernard Cornwell hatását ebben a részben is felfedezni véltem, de úgy gondolom, hogy ez semmit nem von le a Harcos értékéből.

Összességében a Half the World legalább annyira kellemes élményt jelentett, mint a Half a King (vagy akár R. R. Martin Trónok harca világa). Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki kedveli a minőségi fantasyt.

Megjegyezném még, hogy – mivel sorozatról van szó – nem ez az egyetlen elkészült kötet. E sorok írásának pillanatában angolul még két további rész jelent meg, amelyek közül a Half a King magyarul is kapható Az Uralkodó címen. Remélem, hogy a harmadik kötet is hamarosan elérhető lesz magyar nyelven 🙂

Köszönjük az Athenaeum Kiadónak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a könyv egy példányát.

 

Posted in Fantasy | Tagged , , | Leave a comment

Joe Abercrombie: Half a King, avagy Az Uralkodó

half_a_kingJoe Abercrombie az olvasó számára kimondottan kellemes élményt nyújtó fantasy könyve, Az Uralkodó 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. A Half a King az író Shattered Sea (magyarul Szilánkos Tenger) című sorozatának első kötete.

A történet minőségéről sokat elárul George R. R. Martin véleménye:

„Gyors, sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé.”

Én is hasonló cipőben jártam, mint a Trónok harcának megalkotója: bár az Uralkodó elég vaskos könyv, mégis nehezen tudtam letenni, miután egyszer belekezdtem.

De miről is szól a könyv?

A történet főszereplője Yarvi, Gettföld királyának fia. Igaz, hogy a királyi család tagja, és éles elméjű ifjú, de van egy súlyos fogyatékossága: jobb kezén születésétől fogva csak egyetlen göcsörtös ujja van. Emiatt nem is tör uralkodói babérokra, inkább tanul, és miniszter (egyfajta királyi tanácsadó) szeretne lenni. Egy napon viszont apja árulás áldozata lesz, és Yarvi, egyetlen potenciális jelöltként rövid időn belül a trónon találja magát. Az újdonsült gettföldi királynak természetesen nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak: Yarvitól elvárják, hogy bosszút álljon az előző uralkodóért. A vanszterföldiek ellen indított megtorló hadjárat balul sül el, Yarvi fogságba esik, de szerencsére az ellenség nem ismeri fel, és legalább az élete megmarad. Királysága így gyors véget ér, és a trón helyett hamarosan rabszolgaként egy hajó evezőpadján találja magát.

Persze nem lenne értelme az egésznek, ha a történet itt véget érne: Yarvi nem marad örökké a hajóhoz láncolva, hiszen van egy fontos feladata: a bosszú…

Az interneten Joe Abercrombie művét többen hasonlították R. R. Martin Trónok harca világához. Én sokkal inkább Bernard Cornwell hatását éreztem; több helyen hasonlóságot véltem felfedezni az Angolszász históriák köteteivel. Ez szerencsére egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármelyik író művének gyenge másolatával lenne dolgunk: Abercrombie mesteri módon dolgozik, eléri írótársai színvonalát, és egy kiváló sorozatot ad kezünkbe.

Az Uralkodó egy nagyon jó fantasy könyv, egy olyan világban, ahol nem a varázslat dominál, hanem a kőkemény harcosok és mellettük a homályban fondorlatoskodó cselszövők. Ajánlom mindenkinek, aki kedveli az igényes fantasyt, és szívesen olvas egy érdekes szereplőkkel, cselszövésekkel és fordulatokkal teli művet.

Megjegyezném még, hogy – mivel sorozatról van szó – nem ez az egyetlen elkészült kötet. E sorok írásának pillanatában angolul még két további rész jelent meg, amelyek közül a Half the World magyarul is kapható A Harcos címen.

Köszönjük az Athenaeum Kiadónak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a könyv egy példányát.

Posted in Fantasy | Tagged , , | Leave a comment

Howard Phillips Lovecraft legjobb művei

lovecraft_legjobbA Szukits Könyvkiadónál 2011-ben jelent meg a Howard Philips Lovecraft műveiből készült válogatás:

Legtöbbünkben talán nem is tudatosul a tény, hogy H. P. Lovecraft képzeletének rémisztő szüleményei a mai napig velünk élnek, és mintegy köztünk járnak, körbevesznek minket. A Cthulhu-mítosz messzi csillagokból ideszármazott fajaira és „más isteneire” a földi civilizációt fenyegető idegen lényekben ismerhetünk rá, míg Arkham a filmeknek és képregényeknek köszönhetően mostanra a degeneráltság és a téboly jelképe lett. Hosszasan sorolhatnánk még a hasonló hatásokat.

A jelen gyűjtemény az ősforrásokat mutatja be, és ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a lovecrafti életmű esszenciáját képviselik.

Igaz, hogy a válogatás valóban a szerkesztő saját véleményét tükrözi, de régi Lovecraft-olvasóként én is úgy látom, hogy a kötet a mester legjobb művei közül tartalmaz jó néhányat. Tökéletesen alkalmas az új olvasó számára HPL műveinek megismerésére, de a régi rajongók is kellemesnek találhatnak egy ilyen gyűjteményes kötetet. Ajánlott!

A könyv az alábbi írásokat tartalmazza:

Cthulhu hívása (The Call of Cthulhu) – Kornya Zsolt fordítása
Árnyék Innsmouth fölött (The Shadow Over Innsmouth) – Kornya Zsolt fordítása
Árnyék az időn túlról (The Shadow Out of Time) – Bihari György fordítása
Az őrület hegyei (At the Mountains of Madness) – Sóvágó Katalin fordítása
Eryx falai között (In the Walls of Eryx) – Gálvölgyi Judit fordítása
Szín az űrből (The Colour Out of Space) – Galamb Zoltán átdolgozott fordítása
Rémület Dunwichban (The Dunwich Horror) – Galamb Zoltán átdolgozott fordítása
A kívülálló (The Outsider) – Bihari György fordítása
Patkányok a falban (The Rats in the House) – Galamb Zoltán fordítása
Erich Zann muzsikája (The Music of Erich Zann) – Galamb Zoltán fordítása
A kép a házban (The Picture In the House) – Kornya Zsolt fordítása
Randolph Carter vallomása (The Statement of Randolph Carter) – Kornya Zsolt fordítása

 

Posted in Horror, Sci-fi | Tagged | Leave a comment

Megjelent a 2016. augusztusi AKF – X. évf. 8. szám!

lidercfeny_akf_2016_08Megjelent a 110., 2016 augusztusi Lidércfény amatőr kulturális folyóirat (AKF) – X. évfolyam 8. szám.

Tartalom:

Brekking Nyúsz:
– Magyar H. P. Lovecraft Enciklopédia
– SZIGORÚAN TITKOS – A Litera pályázata
– V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat

Könyvmoly – röviden ajánljuk:
Tuan – Harrison Fawcett – Hosszú út a trónig, bébi
Tuan – Matthew J. Kirby – Assassin’s Creed: Last Descendants – A new york-i felkelés
Alexandra – Ursula K. Le Guin – A sötétség balkeze
Alexandra – Daniel H. Wilson – Robokalipszis

Szépirodalom:
A diák /kisjankó/
Este jövök, szeretlek /Petya/

A jövő útjai:
A bársony színe /kosakati/
Nodreharni novellák – Sporthadosztály /Koi/
Tiltott könyvek – A Halál napja /Homoergaster/

Fantasy:
A halál csókja /Norberto/
Sellő /Craz/

Horror:
Préda lettem /Egon C. Reid/

A Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház ajánlásával:
Az erénykufár /Őszi Alíz/

Sorozatajánló:
PBattlestar Galactica és társai /Jimmy Cartwright/

Filmrovat:
BSG – Razor, The Plan /Jimmy Cartwright/

Zenerovat:
PBear McCreary – BSG OST /Jimmy Cartwright/

Versek:
Álomkék /Alkony/
Lélekseprés /Camino/
Végre béke /Kolumbán Jenő/
Horizont /Tordai Gábor/
Angyalszép arcod /bel corma/
Mikor nem bírod tovább /macika/

Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat X. évfolyamának 8. száma PDF és FlipBook formátumban az alábbi hivatkozásokon érhető el:

Teljes felbontású, nyomtatható változat:
http://www.lidercfeny.hu/download/akf/lidercfeny_akf_201608.pdf

Legkisebb felbontású, e-book olvasókon használható változat:
http://www.szentesinfo.hu/lidercfeny/papirlf/lidercfeny_akf_201608s.pdf

FlipBook:
http://flip.lidercfeny.hu

Örül, és szórakozva kulturálódik!

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

Már az újságárusoknál is megvásárolható a Galaktika magazin 318 és 318 XL száma!

galaktika_318A Galaktika magazin szeptemberi számát J. G. Ballard nyitja: az Időmérők Városába kalauzol, ahol megállt az idő. Robert Hood novellájában az Időtérő Legyek a Földön olyan valóságot akarnak létrehozni, mely nagyon messze van az emberitől… Erik Simon egy űrhajó raktárajtajának problémáját karikírozza, persze földönkívüli környezetben. Usman T. Malik egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgását dokumentálja.

A magyar szerzők közül Szűcs László a legtökéletesebb inváziót, míg Kovács Attila a jövő népességszabályozásának anomáliáit állítja a középpontba. Czövek Andrea (akinek személyében egy régi Lidércfényes szerzőt tisztelhetünk :-)) és Pusztai Andrea időutazása az ókori Athénba visszafordíthatatlan következményekkel jár.

A megújult havi retro Henry A. Hering munkája: Lord Baxter fura kísérletei az állati létezést és az emberi gondolkodást ötvözik.

Interjú Fedina Lídiával: a szerzővel a tudományos múltról, a férfi-női írók helyzetéről és készülő új könyvéről beszélgettünk. A képregény (A Ferrák hazája) Robert Sheckleynek állít emléket.

A Kapcsolatfelvétel első része a MANT Űrakadémia programjáról, a második rész a Magyar Nemzeti Galéria kiállításáról (a magyar számítógép-történet művészeinek munkái) számol be. A Világűrt jelentő deszkák a Sziget Fesztivál fantasy és gőzpunk produkcióit ismerteti. A Filmrovat az ötvenéves Star Trek múltját és jövőjét villantja fel.
Galaktika a nagyvilágban: a magazin a Skyward szélcsatornában járt, pontosabban „repült”.

A tudományos főanyag az új népvándorlás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az átvilágított piramisról, a bringa-mosógépről, szőrös házakról, egy teljesen robotizált japán hotelről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Új-Zéland katasztrófájáról).

Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) befejező részét és egy hosszabb novellát („A Hullám”) tartalmaz.

A Galaktika 318. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

 

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

A Sáp-halom meghódítása

A Lidércfény HQ 2016. június 16-án, szombaton kirándulni indult a reggeli órákban. A Szentes déli határában található Sáp-halmot hódították meg.

Posted in Film | Tagged | Leave a comment