Howard Phillips Lovecraft legjobb művei

lovecraft_legjobbA Szukits Könyvkiadónál 2011-ben jelent meg a Howard Philips Lovecraft műveiből készült válogatás:

Legtöbbünkben talán nem is tudatosul a tény, hogy H. P. Lovecraft képzeletének rémisztő szüleményei a mai napig velünk élnek, és mintegy köztünk járnak, körbevesznek minket. A Cthulhu-mítosz messzi csillagokból ideszármazott fajaira és „más isteneire” a földi civilizációt fenyegető idegen lényekben ismerhetünk rá, míg Arkham a filmeknek és képregényeknek köszönhetően mostanra a degeneráltság és a téboly jelképe lett. Hosszasan sorolhatnánk még a hasonló hatásokat.

A jelen gyűjtemény az ősforrásokat mutatja be, és ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a lovecrafti életmű esszenciáját képviselik.

Igaz, hogy a válogatás valóban a szerkesztő saját véleményét tükrözi, de régi Lovecraft-olvasóként én is úgy látom, hogy a kötet a mester legjobb művei közül tartalmaz jó néhányat. Tökéletesen alkalmas az új olvasó számára HPL műveinek megismerésére, de a régi rajongók is kellemesnek találhatnak egy ilyen gyűjteményes kötetet. Ajánlott!

A könyv az alábbi írásokat tartalmazza:

Cthulhu hívása (The Call of Cthulhu) – Kornya Zsolt fordítása
Árnyék Innsmouth fölött (The Shadow Over Innsmouth) – Kornya Zsolt fordítása
Árnyék az időn túlról (The Shadow Out of Time) – Bihari György fordítása
Az őrület hegyei (At the Mountains of Madness) – Sóvágó Katalin fordítása
Eryx falai között (In the Walls of Eryx) – Gálvölgyi Judit fordítása
Szín az űrből (The Colour Out of Space) – Galamb Zoltán átdolgozott fordítása
Rémület Dunwichban (The Dunwich Horror) – Galamb Zoltán átdolgozott fordítása
A kívülálló (The Outsider) – Bihari György fordítása
Patkányok a falban (The Rats in the House) – Galamb Zoltán fordítása
Erich Zann muzsikája (The Music of Erich Zann) – Galamb Zoltán fordítása
A kép a házban (The Picture In the House) – Kornya Zsolt fordítása
Randolph Carter vallomása (The Statement of Randolph Carter) – Kornya Zsolt fordítása

 

Posted in Horror, Sci-fi | Tagged | Leave a comment

Megjelent a 2016. augusztusi AKF – X. évf. 8. szám!

lidercfeny_akf_2016_08Megjelent a 110., 2016 augusztusi Lidércfény amatőr kulturális folyóirat (AKF) – X. évfolyam 8. szám.

Tartalom:

Brekking Nyúsz:
– Magyar H. P. Lovecraft Enciklopédia
– SZIGORÚAN TITKOS – A Litera pályázata
– V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat

Könyvmoly – röviden ajánljuk:
Tuan – Harrison Fawcett – Hosszú út a trónig, bébi
Tuan – Matthew J. Kirby – Assassin’s Creed: Last Descendants – A new york-i felkelés
Alexandra – Ursula K. Le Guin – A sötétség balkeze
Alexandra – Daniel H. Wilson – Robokalipszis

Szépirodalom:
A diák /kisjankó/
Este jövök, szeretlek /Petya/

A jövő útjai:
A bársony színe /kosakati/
Nodreharni novellák – Sporthadosztály /Koi/
Tiltott könyvek – A Halál napja /Homoergaster/

Fantasy:
A halál csókja /Norberto/
Sellő /Craz/

Horror:
Préda lettem /Egon C. Reid/

A Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház ajánlásával:
Az erénykufár /Őszi Alíz/

Sorozatajánló:
PBattlestar Galactica és társai /Jimmy Cartwright/

Filmrovat:
BSG – Razor, The Plan /Jimmy Cartwright/

Zenerovat:
PBear McCreary – BSG OST /Jimmy Cartwright/

Versek:
Álomkék /Alkony/
Lélekseprés /Camino/
Végre béke /Kolumbán Jenő/
Horizont /Tordai Gábor/
Angyalszép arcod /bel corma/
Mikor nem bírod tovább /macika/

Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat X. évfolyamának 8. száma PDF és FlipBook formátumban az alábbi hivatkozásokon érhető el:

Teljes felbontású, nyomtatható változat:
http://www.lidercfeny.hu/download/akf/lidercfeny_akf_201608.pdf

Legkisebb felbontású, e-book olvasókon használható változat:
http://www.szentesinfo.hu/lidercfeny/papirlf/lidercfeny_akf_201608s.pdf

FlipBook:
http://flip.lidercfeny.hu

Örül, és szórakozva kulturálódik!

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

Már az újságárusoknál is megvásárolható a Galaktika magazin 318 és 318 XL száma!

galaktika_318A Galaktika magazin szeptemberi számát J. G. Ballard nyitja: az Időmérők Városába kalauzol, ahol megállt az idő. Robert Hood novellájában az Időtérő Legyek a Földön olyan valóságot akarnak létrehozni, mely nagyon messze van az emberitől… Erik Simon egy űrhajó raktárajtajának problémáját karikírozza, persze földönkívüli környezetben. Usman T. Malik egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgását dokumentálja.

A magyar szerzők közül Szűcs László a legtökéletesebb inváziót, míg Kovács Attila a jövő népességszabályozásának anomáliáit állítja a középpontba. Czövek Andrea (akinek személyében egy régi Lidércfényes szerzőt tisztelhetünk :-)) és Pusztai Andrea időutazása az ókori Athénba visszafordíthatatlan következményekkel jár.

A megújult havi retro Henry A. Hering munkája: Lord Baxter fura kísérletei az állati létezést és az emberi gondolkodást ötvözik.

Interjú Fedina Lídiával: a szerzővel a tudományos múltról, a férfi-női írók helyzetéről és készülő új könyvéről beszélgettünk. A képregény (A Ferrák hazája) Robert Sheckleynek állít emléket.

A Kapcsolatfelvétel első része a MANT Űrakadémia programjáról, a második rész a Magyar Nemzeti Galéria kiállításáról (a magyar számítógép-történet művészeinek munkái) számol be. A Világűrt jelentő deszkák a Sziget Fesztivál fantasy és gőzpunk produkcióit ismerteti. A Filmrovat az ötvenéves Star Trek múltját és jövőjét villantja fel.
Galaktika a nagyvilágban: a magazin a Skyward szélcsatornában járt, pontosabban „repült”.

A tudományos főanyag az új népvándorlás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az átvilágított piramisról, a bringa-mosógépről, szőrös házakról, egy teljesen robotizált japán hotelről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Új-Zéland katasztrófájáról).

Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) befejező részét és egy hosszabb novellát („A Hullám”) tartalmaz.

A Galaktika 318. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

 

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

A Sáp-halom meghódítása

A Lidércfény HQ 2016. június 16-án, szombaton kirándulni indult a reggeli órákban. A Szentes déli határában található Sáp-halmot hódították meg.

Posted in Film | Tagged | Leave a comment

Kalandok és Kalandozók – Második könyv

kalandok_es_kalandozok_2A kötet megjelent a SpiritArt Kiadó gondozásában 2016 áprilisában. Hatvanegy novella ötvenkilenc mai magyar írótól – köztük a Lidércfény szerkesztőitől, Jimmy Cartwrighttól és Kapitánytól – a Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház közreműködésével.

A Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház könyvtártermének a gyűjteménye folyamatosan bővül. Meglepő módon tavaly feltűnt benne egy könyv, amiről senki sem tudta, hogyan került oda. A borítóján egy lámpát tartó lány figyelhető meg – idáig már eljutottak a kijelölt varázslók az elemzéssel, de a kötetet kinyitni még nem merték.
Éppen a következő lépést beszélték meg a Szolgáltatóház hangulatos pincetermében egy-egy pohár ihletadó itóka mellett, amikor jött a legfrissebb hír, egy újabb, megmagyarázhatatlan módon feltűnt könyvről.

Ez az, amit most a kezedben tartasz. Ne tétovázz, nyisd csak ki bátran! Elárulok egy titkot, ebben a világban – kellő mágia hiányában – hatástalanok a ráolvasott bűbájok. Nem fogja leharapni a fejedet egy őrzőszörny, csak ha éppen telihold fénye mellett olvasod. Ennek pedig – valljuk be – kevés az esélye manapság.

Olvass tovább: http://spiritart7.webnode.hu/products/kalandok-es-kalandozok-masodik-konyv/

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

Lidércfény Akták – Első rész – A Sáp-Halomi titkos bázis

Történetek a Lidércfény titkos ügyeiből!

Ez a rövidfilm a Lidércfény HQ nem mindennapi tevékenységét mutatja be. A sorozat első részében egy Szenteshez közeli titkos bázist derítenek fel.

Posted in Film | Tagged , | Leave a comment

Megjelent a 2016. júniusi AKF – X. évf. 6. szám!

lidercfeny_akf_2016_06Megjelent a 2016. júniusi Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat  X. évf. 6. száma.

Tartalom:

Brekking Nyúsz:
– Ne csak a fióknak írj… inkább legyél te is a Fantorzio szerzőinek egyike!
– ARANY SAS DÍJ Történelmi Novellapályázat 2016
– “Robotok munkában” novellapályázat

Könyvmoly – röviden ajánljuk:
Szukits – James Lovegrove – Sherlock Holmes: Lidércnyomás
Szukits – Christopher Golden – Alien: A Fájdalom Folyója
Alexandra – Szergej Antonov – Sötét alagutak
Alexandra – Stephen King – 11.22.63é

Interjú:
Mészáros András/Andy R. Cain/Ndy interjú – 2016. június /Craz/

Szépirodalom:
Anyám emlékére /angyalka146/
Grafománia /barley rover/

A jövő útjai:
Kalózok, jobbra fent! /The Economist/
Kurgán /JohhnySilver/

Fantasy:
Fejvesztő /Csátvák Soma/

Horror:
A lakó /Jason13/

A Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház ajánlásával:
Mélytorkos-csütörtök /Para Celsus/

Versek:
Tudom, hogy az erdőnek lelke van… /Alkony/
Nagymamához /Drekthor/
A fekete cirkáló /Koi/
Mondd, miért? /Kolumbán Jenő/
Rád figyelek… /Alkony/
halálsikoly /Camino/
Fények /macika/
Madaram /Kolumbán Jenő/
Elmentél /Kétvirág/

Történelem:
Miért nem került sor a Seelöwe hadműveletre? /HomoErgaster/

Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat X. évfolyamának 6. száma PDF és FlipBook formátumban az alábbi hivatkozásokon érhető el:

Teljes felbontású, nyomtatható változat:
http://www.lidercfeny.hu/download/akf/lidercfeny_akf_201606.pdf

Legkisebb felbontűsú, e-book olvasókon használható változat:
http://www.szentesinfo.hu/lidercfeny/papirlf/lidercfeny_akf_201606s.pdf

FlipBook:
http://flip.lidercfeny.hu

Örül, és szórakozva kulturálódik!

Posted in Hírek | Tagged | Leave a comment

James Luceno: Tarkin

homoergaster_tarkinAz ember olvasás közben vagy informálódik, vagy szórakozik. Optimális esetben mindkettő. Ha a mű a Star Wars univerzum darabja, és az olvasó rajongó, a hatás még összetettebb. Ha jó – olvastam már rosszat is – akkor elsősorban szórakoztató. Amennyiben olyan fajsúlyú az író, mint James Luceno, akkor a szöveg garantáltan hasznos háttereket ad a tárgyalt karakterhez, eseményekhez. Wilhuff Tarkin nagymoff nem akárki, Luceno Tarkin regénye pedig nem hétköznapi olvasmány.

Ő a Birodalom szuperfegyverének első embere, a Birodalom első nagymoffja. Peter Cushing személyesítette meg, oly zseniálisan, hogy ezzel az eggyel elhomályosította minden előző szerepét… ami azt illeti, minden utána következőt is. Cushingon beteljesült Alec Guinness, Kenobi mester megszemélyesítőjének aggodalma, mi szerint csak emiatt a szerep miatt fognak emlékezni majd rá. Cushing volt Sherlock Holmes, van Helsing, meg még sok minden. Lásd lentebb egy vázlatos filmográfiában. De ő már örökre Tarkin marad!

A jéghideg technokrata-fasiszta figuráját figyelve a filmben, két dolog szokott eszembe jutni:

1.) Talán Tarkin alapozta meg Lucasban az egyfilmes negatív szereplő koncepcióját a sagán belül, amelynek másik ékes példája Darth Maul.

2.) Feltűnő kissé, hogy a jelmezes rajongók közül senki nem választja Tarkint! Persze lehet azt mondani erre, hogy Cushing arvonásai annyira egyediek, hogy ez visszarettent minden megátalkodott rajongót. Ezzel csak az a probléma, hogy Carrie Fisherre sem egyszerű hasonlítani, mégis tele van a világháló Leiákkal. Az sem állítható ugyebár, hogy mindenki csak pozitív karaktert választ. Na mindegy.

Tarkin alakja eggyé vált a „technológiai szörnyszülöttel”, ahogy Darth Vader nevezte a regényben a Halálcsillagot. De ki is ő? – kérdeztem sok éven át magamtól, válasz nem volt. Csak egyszer villant fel némi plusz infó egy regénytrilógiában, amelynek egyik helyszíne az ún. Bendő, a galaxis fekete lyukakkal teli közepe. Meglehet, ez az új Disney kánonban felejtős lesz.

Viszont Luceno regénye megrajzolja az embert, a hátterét, hogy ki is ő, és honnan jött. Kell-e ennél több egy rajongónak? A könyv magyar megjelenésére régóta várok, és nemrégen sikerült is beszereznem. Nem sokat hernyóztam, egyetlen nap alatt elolvastam. Luceno nem csak Tarkint mutatja be, hanem a Vaderhez való viszonyát is árnyalja. A nagymoff gyanítja, ki rejtőzik a maszk alatt. Az olvasmány számos érdekességet tartogat, miközben egy a birodalmi holohálózatba behatolt kalózcsapatot üldöznek… ők ketten. A szupertitkos építkezés, egy nagymoffi kinevezés, ezek a hátterek, a birodalom hatalmi struktúrájának megszilárdítása idején. Az olvasmányosság mellett a könyv erénye Tarkin szülővilágágnak és ifjúkorának megrajzolása. Mindenkinek, akit megragadott a nagy brit színész, Peter Cushing alakítása, melegen ajánlom e könyvet!

Posted in Sci-fi | Tagged , | Leave a comment

Space: 1999 – Az Alfa Holdbázis

Pár évvel ezelőtt gyermekkorom egyik kedvenc sci-fi sorozatát, az Alfa holdbázist néztem minden este a Filmmúzeum adásában. Először csak érdeklődésképpen ültem le a TV elé (nem vártam túl sokat a filmtől, lévén már 40 éves), másodszorra a “csak megnézek még egy részt” érzés vezérelt, azután pedig – bár nem vagyok sorozatfüggő – egyszerűen nem tudtam kihagyni egyetlen adást sem, de az első évadról először sajnos lemaradtam. Később azért ezeket a részeket is sikerült beszerezni innen-onnan 🙂

space1999
A sorozat 1975 és 1977 között készült, eredeti angol címe Space: 1999, Magyarországon 1977-ben vetítették először. A cím jól mutatja az űrkutatással kapcsolatos korabeli bizakodó hangulatot. Ehhez képest az emberiség 1972 óta arra sem volt képes, hogy ismét eljusson a Holdra, nemhogy bázist létesítsen rajta.

A történet szerint a Holdon épült bázis egy masszív nukleáris robbanás során elszakadt a Földtől, és kisodródott az űrbe, persze teljes legénységével együtt. A sorozat az űrbeli viszontagságokat meséli el. A főbb szereplők: John Koenig parancsnok, aki bölcs és szinte legyőzhetetlen, mindent személyesen intéz, majd évtizedekkel később az X-aktákban tűnik fel, mint Dr. Alvin Kurtzweil. A bázis orvosa Dr. Helena Russell, aki szorgalmasan vezeti a holdbázis históriáját. Köztük van az ausztrál pilóta, Alan Carter, aki csak néha lép fel agresszíven, egyébként pedig hidegvérű és megingathatatlan. A tudományos tiszt (a második évadtól) Maya, az alakváltó, aki nem a Földről érkezett, a keresztségben a rövidke Katherina Freiin Schell von Bauschlott nevet kapta, és az édesanyja magyar származású (a magyarok mindenhol ott vannak). Az egyik részben még Darth Vader, azaz David Prowse is feltűnik, mint egy legyőzhetetlennek tűnő robot.

A kivitelezésen látszik, hogy 70-es évekbeli sorozatot látunk. Az idegen lények mind humanoidok (így nincs szükség költséges trükkökre), szőrösek és gülü szeműek, de gyakran még így is félelmetesek. Az idegenekkel általában könnyű felvenni a kapcsolatot, ugyanis tudnak magyarul, így nincs gond a kommunikációval. Csak az a baj, hogy az emberiség vesztére törnek. Persze tudjuk, hogy a végén Koenig parancsnok mindig győz, de azért ugyanúgy végigizguljuk a filmet, mint három évtizeddel ezelőtt.

 

Posted in Film | Leave a comment

George R. R. Martin: A jégsárkány

martin_the_ice_dragonGeorge R. R. Martin a magyar olvasó számára leginkább a Westeros világán játszódó tűz és jég dala ciklusáról lehet ismerős. Ezek általában elég vaskos kötetek, melyekben rengeteg szereplő harcol, ármánykodik egymás ellen, és közben az író a rosszak mellett szemrebbenés nélkül csinálja ki akár a legszimpatikusabb jó karaktereket is.

R. R. Martin nemrégiben jelentkezett egy új kötettel, ami az általam eddig megismertektől eltérően vékonyka, ám mégis méltó az író eddigi munkásságához. Az első verzió még 1980-ban jelent meg a Dragons of Light című antológiában, de R. R. Martin néhány éve átdolgozta, majd Luis Royo csodálatos illusztrációival 2014-ben újra kiadták a könyvet. 2016-ban az Alexandra Kiadó gondozásában magyarul is megjelenhetett a kötet. A jégsárkány, avagy angolul The Ice Dragon – bizonyos vélemények szerint (*) – szintén Westeroson játszódik, mint a már említett regények, de azoktól eltérően inkább a nagyobbacska gyerekeknek szóló mesék körébe sorolható.

Létezik egy legendás lény, a jégsárkány, amelyről csak félve mernek suttogni az emberek. Szárnycsapása nyomán nem marad más, csak fagy és pusztulás. De van egy kislány, Adara, aki nem fél a jégsárkánytól, hiszen ő maga is a tél gyermeke. Ez az ő története.

A legendás és félelmetes jégsárkányt még soha senki nem tudta megszelídíteni. Amerre repült, elfagyott a föld, és mindenütt a pusztító hideg járt a nyomában. De Adara nem félt tőle. Mert ő a tél gyermeke volt, a legszörnyűbb hidegben született, amilyet még az Öregek sem láttak azelőtt.

Adara nem emlékezett rá, mikor találkozott először a jégsárkánnyal. Valahogy mindig is jelen volt az életében. Némán leste a távolból, ahogy a kislány még sokáig eljátszott a fagyos hóban, miután a többiek már rég bemenekültek a hideg elől. A gyermek négyéves volt, amikor először megérintette a sárkányt, ötévesen pedig már fel is ült széles, deres hátára. Majd hétéves korában egy csendes nyári napon tűzsárkányok érkeztek északról, és lerohanták a békés kis farmot, Adara otthonát. De a tél gyermeke és a jégsárkány, ki szívből szerette őt, együttes erővel szállt szembe velük, hogy megóvják világát a teljes pusztulástól.

A könyvet nagyjából egy óra alatt olvastam végig, és annak ellenére, hogy különbözik GRRM eddigi írásaitól, és valószínűleg inkább a fiatalabb közönségnek szánta, mégis nagyon tetszett. A jégsárkány egyszerre kedves és szomorú írás. Ajánlom mindenkinek olvasásra, aki kedveli a minőségi fantasy irodalmat.

Köszönjük az Alexandra Kiadónak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a könyv egy példányát.

(*) Maga GRRM válaszolta a blogján egy ezt firtató kérdésre, hogy a jég és tűz világa az Ice Dragon megírásakor még nem is létezett, így a történet nem is játszódhat ott.

Posted in Fantasy | Tagged , | Leave a comment