Gyomortükrözés? Alien-rajongóknak ajánlott! – Homoergaster
A Szukits Kiadónál nemrég megjelent, az Életre halál címet viselő novellagyűjteményes kötettel bizonyos mértékig úgy vagyok, mint a gyomortükrözéssel – Alien-rajongóknak abszolút ajánlott darab, de szerencsére sokkal kellemesebb élményt jelent, mint az említett gasztroenterológiai vizsgálat.
Mit is találunk a könyvben?
Amikor a tengerészgyalogosok elindulnak, hogy szembenézzenek leghalálosabb ellenfeleikkel, a xenomorfokkal – vagyis amikor elkezdődik a menet, amelyet Hudson közlegény csak „poloskavadászatnak” nevezett – az összecsapás tétje mindig ugyanaz: élet vagy halál. A történetek az első négy Aliens film idejében játszódnak; szereplőik, a tengerészgyalogosok idegen világokra, elhagyatottan sodródó űrállomásokra, gyarmatbolygókra jutnak el, és persze az univerzum legveszélyesebb szörnyeinek fészkeibe. Garantált, hogy ezektől a sztoriktól megfagy az ember vére – mielőtt megalvadna.
A Jonathan Marberry szerkesztette kötetben tizenvalahány, más művek kapcsán már ismert író kelti életre az Aliens világát. A novellákban a Gyarmati Tengerészgyalogság katonáinak életébe nyerünk bepillantást, ami kb. 85%-ban várakozásból áll, de a maradék 15-ben bőven van rá esélyük, hogy valahol otthagyják a fogukat. Több novellában a klasszikus Alienekkel kell szembeszállniuk a jobb sorsa érdemes tengerészgyalogosoknak, de gyorsan kiderül az is, hogy az Univerzumban nem csak a xenomorfok jelentenek veszélyt az emberiségre, hanem számos más ellenséges idegen életformával is összefuthatnak a novellák hősei. Közben az emberiség is hozza a szokásos jó formáját, és ennek következtében gyakran nem idegenek, hanem űrkalózok vagy vallási fanatikus neovikingek keserítik meg a hadsereg életét, és persze a Weyland-Yutani társaság sem lett jobb az eltelt évek során: ha valamiből profitot remélnek, akkor nem sokat jelent számukra az emberélet.
Külön élmény volt az Aliensből ismert régi szereplőkkel találkozni: megismerhetjük a szintetikusok között kissé különcnek számító Bishop születését és előéletét, és azt is, hogy hogyan találkozott össze Apone őrmesterrel és Hudson közlegénnyel, egy másik írásban pedig Dietrich és Frost marad ott kis híján holtan egy isten háta mögötti kocsmában.
Azt is megtudhatjuk az egyik novellából, hogy hogyan tervezte meg egy veterán harcos a méltán híres és közkedvelt impulzusfegyvert, és hogy mit gondolnak róla használói, a Gyarmati Tengerészgyalogság emberei.
Ami a legérdekesebb volt számomra, és emellett érdekes írói megoldásnak találtam: Scott Sigler A veszedelmes préda című írásában egy Alien szemszögéből írja le az emberekkel való találkozás különös élményét. Kiderül, hogy nem csak az emberek félnek az idegenektől, hanem ők is tartanak a földiektől és veszedelmes fegyvereiktől.
Ez a rövid ismertetőt csak egy kis ízelítőnek szántam, hiszen a leírtaknál még jóval több található az Életre halálban. Ajánlom minden Alien-kedvelő olvasónak, szerintem nem fognak benne csalódni.