Láttátok a Kaptár című filmet? Én már többször megnéztem, és – bár a történet nem valami bonyolult – kimondottan tetszett. Pörgős akciófilm, zombik, csinos főhősnők, elit kommandósok – mi kell még egy sikeres filmhez? – persze ha az ember csak egy kis kikapcsolódásra vágyik, nem pedig filozófikus hangulatban leledzik. A film legutóbbi megtekintése után fellelkesedtem, és megrendeltem a történethez kapcsolódó egyik könyvet (van másik is :-)), a Resident Evil – A borzalmak kastélya című alkotást.
A könyv pénteken érkezett meg, szombaton délutánra már végeztem is vele. Először is elmondanám, hogy a filmhez konkrétan nem sok köze van, de ettől függetlenül sok filmbeli motívumot fedezhetünk fel benne, pl. eltorzult kutyák, zombivá változott kutatók stb.
Az első oldalon a következő figyelmeztetés található: „E felnőtt olvasóknak írt regény alapjául a CAPCOM által felnőttek számára kiadott videojáték szolgált”. Bár nem ismerem az eredeti játékot, de ez a „származás” érezhető is az egész történeten. De erről majd később, először inkább nézzük meg, miről is szól ez az egész – figyelem: nem kell túl bonyolult történetre számítani.
A történet természetesen Racoon Cityben játszódik, az időpont pedig 1998. Bizarr gyilkosságok tartják rettegésben a város lakóit. Mivel a helyi rendőrség nem boldogul az esetekkel, ezért a STARS elit kommandósai kapják a feladatot, hogy derítsék fel a történtek hátterét. A gyanú egy látszólag elhagyatott kastélyra terelődik. El is indul a STARS Bravo raja helikopteren, de váratlanul balesetet szenvednek, ezért az Alfa raj – a történet főszereplői – mentőakcióra indulnak. Miután megérkeznek – kezükben mindössze egy-egy Berettával – eltorzult kutyák támadnak rájuk, és egyetlen menekülési lehetőségük a rejtélyes kastély.
Nagyjából ennyi az előtörténet. Ezután a könyv arról szól, hogy a kommandósok hogyan derítik fel a kastélyt, melyről kiderül, hogy az Umbrella egyik titkos kutatóbázisát rejti, és ahol – a filmhez hasonlóan – baleset következtében elszabadult a T-vírus. Ennek egyenes következménye, hogy a ház tele van a volt kutatószemélyzetből keletkezett zombikkal, elszabadult mutáns lényekkel meg hasonlókkal. Van persze benne sok gyakás, gaz áruló, aki a végén megbűnhődik (felrobban a kastéllyal együtt), a végén pedig a főszörny legyőzése után a főhősök helikopteren elrepülnek a naplementébe.
Ami az egészben nekem nem tetszett, az a videojáték-örökség volt. Olyan dolgok történnek, amelyek egy játékban ugyan elmennek (nekem folyton az Alone in the dark – The new nightmare járt az eszemben), de egy könyvben eléggé furcsán hatnak. Ilyen volt például az, hogy a hős a falra akasztott vadászpuskát talál, valahol elszórva pedig egy doboz lőszert, vagy mondjuk az, hogy különféle zárakat kellett nyitogatni itt-ott elrejtett kulcsokkal. Ha az ember játszik, akkor természetesen végigtapogatja az összes falat, de egy regényben talán nem kellene ilyen elemekkel operálni.
Ezektől a furcsaságoktól függetlenül azért tetszett a könyv, úgyhogy – már csak kíváncsiságból is – igyekszem minél előbb megszerezni a következő részt is.