A Tuan kiadó ezen novelláskötete valóban hiányt pótol, mint ahogy a kiadó a kötet hátlapján is közli. Chambers neve teljesen ismeretlen volt a számomra, míg Mórocz Tibor a Szíriusz napokon a kezembe nem nyomta.
A történetek olvasgatása maradandó élmény lett, mivel kaptam egy adagot a békebeli amerikai látásmódból, nyakon öntve a XIX. század klasszikus kísértethistóriáinak, és vastagon Poe-nak hatásaival. De a történetekben ott lappang Lovecraft világának árnya is. A különleges műélvezethez valószínűleg az ezernyolcszázas évek irodalmi termését sem ártott ismerni. Nálam pont azért szólt nagyot a könyv, mert azokat az élményeimet is idézte, mikor egy Poe, vagy Le Fanu történet elolvasása után napokig a hatásuk alatt voltam, s kísértettek álmaimban.
Az élmény kettős: felerészben a kor realista amerikai irodalmának keretei, másrészt az űrkorszak előtti irracionális tradíciók különös fénytörései. Bevallom, elsőre kissé nehezen barátkoztam a régies életstílussal, ami az író alapfogása. Aztán ráéreztem, s ami talán regényolvasás közben a legfontosabb: elfogadtam azt.
A könyvismertető szubjektív műfaj, az írója tetszését vagy nemtetszését is magában foglalja. A Sárga Király azon történetei tetszettek legjobban, melyek a gótikus-romantikus felé hajlanak, és a klasszikus kísértethistóriák ízét adják. Most a kedvenc történetem osztom meg az olvasóval dióhéjban, melynek címe: „A mélyből”.
A XIX. század végi, XX. század eleji békebeli amerikai hangulat díszletei között zajlik egy Shannon nevű fiatalember esete. Egy tikkasztó augusztusi estén sétál a klubjának folyosóin, a halott klubtagok képeit nézegetve, amikor az egyik sarki ablak mellett a nevén szólítják. A fiatalember alaposan meglepődik, régi ismerőse, üzlettársa Harrod szólt. Régen nem látta, és azt hitte, még Bar Harborban van. Együtt vacsorázik a nála idősebb, kissé sápadt baráttal. Harrod tudja, hogy az ifjú le van égve. – Honnan? Harrod válasza: Többet tudok, mint tegnap. Ezután megígéri, hogy kihúzza a csávából.
A vacsora után elindulnak az esti utcán, és beszélgetésük közben ráveszi a fiatalembert, hogy bátran keresse fel az ifjú hölgyet, akibe szerelmes, végül távozik. Amikor Shannon megvallja szerelmét, az viszonzásra talál. Visszatér a klubba, ott keresi jótevőjét, közlik vele, hogy Harrod úr már egy hónapja nem járt a klubban. Valamint még finoman azt is, hogy azt hitték, beteg, mert bár egyedül vacsorázott, két személyre rendelt, és magában beszélt. Egy táviratot adnak át neki. Azonnal utazzék el Bar Harborba, hogy átvegyen egy csekket, amit az ő nevére állítottak ki, és azonosítsa a megfulladt férfi tetemét…
A könyv egy példányát a Tuan Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, ezúton is köszönjük.